ikonocska (a story :)
ikonok - mint régen, úgy most
Arra nem emlékszem, mikor láttam először ikont, de amióta az eszemet tudom, a csodájuk bennem él…
2006-ban találkoztam először egy hús-vér, itt és most dolgozó athéni ikonfestő mesterrel - aki azóta is a tanárom.
2010-ben indítottam el az ikonocska blogot, ami a kezdeti súlyos megtorpanást próbálta apró lépésekben feloldani - ősrégi ikonok éppúgy, mint újak, csodaszép ünnepek, szentek soha el nem múló élettörténete, vagy csak úgy egy ikon, hogy rábámuljunk egy angyalra, valahogy annak a megragadása, hogy csak az évszázadok váltották egymást, de az ikonok épp úgy árasztják a fényt, s világítanak, mint régen…
Egy ikon elkészülése - még ezen a szinten is - hosszú, elvileg kiszámítható, de a gyakorlatban kiszámíthatatlan folyamat. Érdemes várni rá.
na szóval - a koncepció, de annál több... vagy más... ilyenkor nem jönnek jól a szavak, de valahogy meg el kell mondani:
ikonok - itt és most, bárhová teszed, a helyén van
HAMAROSAN KÖVETKEZNEK A NEM NÁLUNK LÉVŐ IKONOK!
